2015. február 24., kedd

Életmódi - Tusi gondolatébresztője a böjtről

"Megtisztulás, böjt…most akkor mi legyen?

Előre jelzem, nem vagyok vallásos, a böjtről vallási értelemben-és amúgy sem nagyon-nem tudok túl sokat. Azonban azt már többször megtapasztaltam, közmondásokban, szólásokban, időjárási előrejelzések hagyományos módjában, hogy ezek a régiek tudtak valamit. Hogy milyen régiek, meg kik is pontosan, na ezt most hagyjuk…

Mögöttem ugyebár van már pár fogyókúra, sikeresebb, sikertelenebb egyaránt. Az egyik legsikeresebb diátám véletlenül épp a böjti időre esett. Ez egy indíttatás…aztán a testvérem családja idén többedszer nekiugrik…mondjuk nem irigylem szegény tesómat, aki, a saját kis fogadalma mellé még igyekezhet szem előtt tartani a 3 gyerek és a férj fogaldamait, és lehetőség szerint az alapján vásárolni, főzni…mégis, ez nekem a másik indíttatás.

Szóval elhatároztam, és terjesztem, hogy vegyünk rá magunkat valamire erre a rövid időre. Tegyünk egy próbát magunkkal, vonjuk meg valamit magunktól, vagy iktassunk be egy új szokást az életünkbe, ami az egészségünket szolgálja.

Nem tudom még, hogy magam számára mi lenne ez, ezen gondolkodom napok óta.

Januártól kezdődően nem eszek fehér lisztes dolgot, nem használok fehér lisztet, nem eszek cukrot, heti egyszer kimegyek mozogni egy órát. Három hete a reggelim minden nap kefír lenmaggal és utifűmaghéjjal. Napi legalább két liter vizet megiszom. Nem eszem édességet, és a múlt héten lemondtam az olajban sült ételekről.

Szóval fogalmam sincs mi legyen a fogadalmam, pedig úgy, de úgy megfogadnék valamit, hogy teszteljem magam ismét.

Nem…a kávéról nem szeretnék lemondani, alkoholt szinte soha nem iszom, nem járok gyorsétterembe…csak agyalok, agyalok, agyalok, hogy mi is legyen….Megvaaan. Ez az. Az agyalás...Most világosodtam meg. Nekem ez a feladatom. Abbahagyni, legalább erre az időre a folyamatos gondolkodást, elemezgetést, következtetést, felesleges okoskodást.

Na de hogyan. Segítsetek! Nekem a gondolataim és az elmém szorul rá a megtisztulásra, mert a testem már január óta dolgozik.

Várom az ötleteket, javaslatokat, saját böjti fogadalmakat.

Hajrá Életmódi Hétfőn Hatkor az Anyahajó legénységével!"

2015. február 19., csütörtök

Könyvajánló: Anyák a köz(ép)pontban - Anyaközpontok

Ajánljuk e könyvet mindenkinek, aki kicsit vagy sokkal többet szeretne tudni az anyaközpontokról. 
A könyv angol nyelven jelent meg, és a Holdam Egyesület önkéntesei fordították magyarra. 
Fogadjátok szeretettel:
https://docs.google.com/file/d/0B06O7eU3vRjkdFhSTkZiajEwTk0/edit

2015. február 18., szerda

Blanka mesélte...

... a Horgoló-körről:

"Az a jó a horgoló körben, hogy függetlenül attól, hogy mennyire vagyunk produktívak, (által. semennyire) a beszélgetések során mindig létrejön egy-egy összekapcsolódás. "Te hogy? Én így. Te is? Én is!"Szűrővizsgálatok, baba nevek, szülésznő választás, testvér-ügyek körül forgott a szó - ma sok várandós volt közöttünk. Jövő héten a Platán vezető Almási Ildikó is csatlakozik hozzánk, reméljük, néhány lelkes idős klubtaggal karöltve."

... és egy csodáról:
"A mai vacsoránkról van szó... Az egyik anya megfőzi, süti az óriás adag rakott krumplit, de beállít a nagyi is egy teli kosár finomsággal. Mi legyen a sok ebéd sorsa? Közzéteszi az Anyahajó Csoportban, hogy vigye, aki-amit-kér belőle. Lecsapok azonnal, nem sokkal utánam jön egy receptjavaslat a maradék felhasználására, majd bejelentkezik a szomszédasszonyom is egy adagra. ...Akit csak fél szóval kell kérnem, és házhoz is szállítja nekem! Az étel isteni finom, és általunk, az anyaközpont által összeszervezett bio- és kistermelői alapanyagokból készült, de ez csak hab a tortán. Megilletődve fogyasztottam. Hiába, engem megrendít, borzongat, lenyűgöz, hogy ilyet lehet egy elidegenedett nagyvárosban! Köszi, Edina, Vera!"

2015. február 17., kedd

Életmódi - Tusi fogadalmai

"Nézzük egy kicsit a fogadalmaimat.
Kezdtem azzal, hogy heti egy óra mozgás,napi két liter víz. Nem hivatalosan, de ezzel együtt, próbaképp kiiktattam szinte teljesen a cukrot és a fehérlisztet a táplálkozásomból. Egy darabig, mondjuk kb. tegnapig azt gondoltam én vagyok az überkirálynő, mert ez azért nem semmi...De tegnap, mikor az xedik KFC csirkecombot is megettem, és ez nem az első eset az elmúlt hónapban, rádöbbentem, hogy valami nem ok. Ha nagyon szakszerű lennék, azt mondanám kompenzálok, de így csak simán azt mondom jól átvertem magam. Elhittem, hogy ennyi, hogy liszt cukor no, ez elég, ezt megerősítettem magamban, innentől meg azt játszottam, hogy jöhet minden, hiszen már akkora dolog, hogy na.
De most újabb lépésre szántam el magam, kiiktatom az olajban sült, panírozott dolgokat az étrendemből. Hozzáteszem ez nagyon nehéz lesz...Ugyanis bevallom imádom a rántott csirkét. Szóval az elkövetkező hetek nagyjából arról fognak szólni, hogy keresem majd azt a módszert, hozzávalót az elkészítéshez, ami leginkább emlékeztet a rántott...valamire, és kifejlesztem az egészséges verziót. Ez ugye eleve kizárja a gyorséttermi verziót, ami magában jó, feltételezi a saját elkészítést, amiben valóban tudom, hogy mi van. 
Régebben próbálkoztam már a sütőben készíthető kukoricapehelybe forgatott változattal, lehet kipróbálom.
Most pedig öltözés, kihasználva, hogy nincsenek még gyerekek indulás egy kis kosarazásra Robival.
Gyertek hétfő hatkor."

2015. február 11., szerda

Életmódi - Tusi őszintén mélypontokról és szárnyalásokról

"Mélypontok és szárnyalások

…szóval inkább az első mostanában. Legalábbis ami a futást illeti mindenképpen. Egyszerűen alig megy. Hétfőn elvacakoltam egy pedikűrrel az időt, így késve értem ki a pályára. Igyekeztem, lelkes voltam, és nagyon örültem, hogy Dia ott van. Kiderült azonban, hogy épp az utolsó körét nyomja, abba becsatlakoztam, aztán jött a csacsogós rész, hogy megy a bölcsi beszoktatás…stb. Dia távozott, én pedig, még mindig lelkesen nekiindultam. És nem ment. Azt hittem beledöglök…persze tudtam, hogy nem…de mégis. És az Életmódi történetében elsőnek két kör után lógó orral hazavánszorogtam. Nagyon rossz érzés volt, fizikailag és lelkileg is kimerített.

De sebaj, jött a másnap reggel, már futócuccban vittem a gyerekeket, és az óvodából egyenest a pályára mentem. Lendülettel, mosolyogva. Kezdtem a gépeken, ott ment 20 perc intenzív mozgás. És elkezdődött az alkudozás magammal: ha itt most egy óra, akkor nem kell futni…stb. Erőt vettem ismét magamon, a nap sütött, jó idő volt, nekiindultam. Az első fél kör ok, aztán mélypont…alku: ha lesétálom a 13at, bocsánat 14 et, mert már ott tartunk, akkor az ér? Vagy a másik, ha tegnap lenyomtam két kört, akkor azt most hozzácsaphatom a maihoz? És mindez fél körönként. Párbeszéd magammal, kiakadás, kimerülés…8 körön keresztül. A kettő utolsó a 9. és a 10. sétálva. Nem voltam ettől annyira lelkes.

A végén már fizikálisan rosszul éreztem magam, és ismét hazabaktattam. És egész nap hulla fáradt voltam.

Annyira tudom, hogy nekem a csapatos mozgás való. Persze, kitartok, írtam még pár nappal ezelőtt, de csak fogcsikorgatva. Mikor jön már a „én annyira szeretek futni, alig várom már” érzés????

Most, hogy Dia Olivérje elkezdi a bölcsit, talán be tudjuk iktatni a reggeli mozgást is. Lehet, hogy a napfény jót tesz majd?

Segítség, csatlakozzatok.

Ami pozitívum mégis, az a kajáláshoz köthető. Magammal ellentétben, illetve azzal, ahogy eddig csináltam, ez az életmódváltó étkezés kiválóan megy.

Hogy is néz ez ki részleteiben:

- reggeli egy pohár kefír vagy aludttej egy kanál lenmaggal és egy kanál utifűmaghéjjal

- ebéd normál főtt étel, amiben ha véletlenül van tészta az teljes kiőrlésű, ha főzelék van, az nagyon hígan berántva teljes kiőrlésű rozsliszttel. Egy fogás általában

- délután, ha megéhezek, de ez nem mindig van így, ebédtől függ, gyümölcs, napraforgó

- vacsora változó, sajt felvágottal, lidl welness kenyér sajttal, felvágottal

- nassolás: szotyi, kivételesen találtam egy fittnasi nevű márkát, tegnap annyira sütit kívántam, vettem a linzerükből, ha péksütis nasi akkor Norbis.

- sok víz, főleg ha itthon vagyok, sajna, ha elmegyek ezt nem nagyon tudom kivitelezni

És lassan ugyan, de mennek lefelé a kilók.

Meglepő számomra a türelem ezzel kapcsolatban, szemben a mozgáshoz köthető türelmetlenséggel.

Most itt tartok, szükségem van a társakra most nagyon, várom a sporttársakat, csatlakozókat. Ígérem a most kapott energiákat kamatostól visszaadom."

2015. február 5., csütörtök

Rendhagyó Életmódi - Tusi és Orsi szemével

A hétfői Életmódi nem igazán jött össze. Csak Réka jutott ki a pályára, ahol egy kis tesztnek vetette alá magát. Eredmény: kilenc séta nélküli kör és egy sétakör. :)

Ma lesz a pótlás, erre készülve írt nekünk Tusi és Orsi egy-egy összegzést; fogadjátok szeretettel.

Egy kis összegző vissza- és előretekintés by Tusi:
"Egy hónapja tettük hivatalossá létezésünket, bár igaz, ami igaz, decemberben már róttuk páran a köröket a futópálya körül. Egy kicsit magamról... hogy miért is szeretném ezt. Van már néhány elhatározás mögöttem, olyan is, ami a súlyom leadására vonatkozik. Van már néhány fogyókúra is mögöttem, amiből a 90 napos hozta a legnagyobb sikereket, de tartós változást az is csak akkor, amikor legelőször csináltam végig belőle 70 napot. Na ugye és akkor még sehol gyerek, pelenka, orrszívó, háromnaposláz, mingyákiugrokazablakonhanemalszikelazonnal... csak a munka meg az élet meg magam. No meg persze konditerem, szolárium, nem úgy csinibabásan, mert az soha nem voltam, csak úgy, mint egy NŐ. No, most nem ez a helyzet... Idő semmi, ráncok sok, szolárium letiltva a terhesség alatt kialakult, és azóta is kitartó rozácea miatt, sport meg ugye semmi. Annál inkább plusz kilók, kiakadások, energianullázódások, deszarulnézekki-érzések tömkelege. És egy betöltött 4. X. Megfogalmazódott bennem, hogy tenni kell valamit magamért, meg kellene ugranom olyan akadályokat, amiket eddig nem sikerült, és igen, példát is szeretnék adni ebben is a gyerekeknek. Mi is nekem az Életmódi? Egy szemlélet, egy másfajta gondolkodás, a tudat, hogy fontos vagyok magamnak, és nem utolsó sorban a társak, akik velem mozdulnak a szó minden értelmében. Egészségesebb élet, egészségesebb étel, és nagyon de nagyon szeretném, ha nem csak 90 nap lenne.
Odafigyelés magamra, odafigyelés másokra, a családomra, a társamra, az sport- és anyatársaimra.
És amit az elmúlt egy hónap adott: főként társakat mindehhez és tanulságokat. Nézzük az utóbbit egy teljesen amatőr életmódváltó tollából:
1. Vedd figyelembe a támogató és visszahúzó erőidet, hidd el mindegyikből van jónéhány. Vedd számba, hogy ezek közül mi az ami megváltozhatatlan, és mi az ami változtatható és szeretnéd is, ha változna. Igen, szar az idő. Igen, nyűgös a gyerek, a férj...Megváltoztatható? Általam nem, majd az idő által...akkor hagyom. Támogató erők? Gyertek még,még még...
2. Érezz rá, hogy együtt könnyebb, de saját fejlődésed ne tedd függővé senkitől. Én megfogadtam magamnak, ha egyedül is, de csinálni fogom. Sosem voltam egyedül.(kivéve, mikor pótoltam az elmaradást, vagy szorgalmi feladatot csináltam). 
3. Nem kell, hanem lehet...választás, az én választásom, magamért. Hogy terjesztem, igen, és még ezt is önző módon magamért teszem. Mert húztok előre, mert átlendítetek a holtponton, mert értitek, hogy a Thomas az nem egy új krimisorozat a Derrick után, mert tudjátok milyen...mert sorstársak vagyunk másban is.
4. Reális célok: ez nekem nagyon nehéz. Hogy nem napi egy kilót fogyok? Akkor neki sem állok. Ha nem mehetek naponta sportolni? Akkor már nem is érdekel. Hogy semmilyen pékárut nem eszek? Már most belehaltam. Hogy csak lépésenként...az túl lassú...ezen is változtattam. Jelenlegi célom havi 2 kg fogyás, heti egy óra mozgás, fehérliszt, cukor kerülése.
5. Mozogni, helyesen étkezni, kicsit lemondani, nagyon büszkének lenni, nem feladni, csak megkóstolni, nem befalni...csak címszavakban.
És, hogy most hol tartok: 
- leadott kilók: 2 :))))- Adomány az Anya-ha-jó részére 2000 forint.
- egy hónap alatt egyszer ettem cukrosat
- egyszer sem vettem finomított lisztből készült pékárut magamhoz
- egy hét kivételével megvolt az egy óra mozgás, a futópálya köreinket hónap végére 10ről 13 tornáztuk fel
- nem vagyok kibukva, jó érzés és büszkeség, hogy végigcsináltam, képes vagyok rá.

Szóval ennyi az első hónap. A kör nyitott, és nem is lesz zárt soha, gyere, ha szeretnél csatlakozni, Hétfőn Hatkor a futópálya melletti tornapályán kezdünk. Nyugodtan kérdezz, csak annyit: Életmódi? és mi ott leszünk. Nincsenek kívülről jövő elvárások, biztatás van, segítség, az is csak akkor, ha kell. 
Ha plusz alkalom van, vagy valaki kimegy futni, mozogni általában jelez, és oda is csatlakozhatsz.

Például ma este hatkor:):) Gyertek:)
Aki közzétenné a saját eredményeit, ne habozzon! :))"


Friss élménybeszámoló by Orsi:
"elindulsz, kicsit hűvösnek érzed az időt, de a sokadik kör után hálás vagy annak a szélnek, aki az elején még borzongatott és aki miatt fáztál, de most kellemesen hűsíti az arcod. A nap süt, érzed ahogy a sugarai feltöltenek frissítő energiájukkal. Miközben tornáztatod az izmaidat (amikről az előtt nem is tudtad, hogy léteznek) a szemeidet az égen szálló madarakon pihenteted és olyan könnyűnek érzed magad, mint amilyen könnyedén ők repülnek. Közben kellemesen elfáradsz, érzed, hogy élsz, már nem fáj a tegnapi cipekedéstől meghúzódott derekad. Arcod pirospozsgás - szép vagy, csinos vagy, egészséges. Kellemesen elnyújtózol, megrázod magad, magadba szívod Bp. legzöldebb lakótelepének éltető oxigénjét. Az endorfin elönti a testedet. Boldog vagy és elégedett! Nem bírod abbahagyni a mosolygást. Kifutottad magadból az összes bánatod, feszültséged és nagyon jól érzed magad a bőrödben! Az érzés megfizethetetlen - a többire ott az Életmódi - Tusival és a Csajokkal ;)"

Ezek után ki ne akarna csatlakozni? :)

2015. február 1., vasárnap

Életmódi

Tusink írta a legutóbbi Életmódiról:
"Életmódiról egy kis helyzetjelentés. :) Hétfőn négyen jöttünk össze, én ismét, szokás szerint nehezen indultam neki. Most igazán éreztem, mit jelent, hogy elköteleződtem, és mennyire de mennyire rég feladtam volna, ha egyedül ugrok neki. Mennyire rég, ez vicces, mert ugye alig több, mint egy hónapja kezdtük... szóval ennyit a kitartásomról. De a lényeg, hogy nem adtam fel, sőt nem adtuk fel. Kis bemelegitő (nincs hosszú i.m:(() a tornapályán, aztán nekiindultunk a köröknek. Sikerült a 13 jelentem, egyelőre hosszú iv futás, kocogás, rövid iv séta. Megismerhettük, igaz csak szóban Réka remek salátáját, ami az összetevőket tekintve egy vitaminbomba, talán legközelebb kapunk kóstolót, és receptet is.
Beszéltem a kefires lenmagos tisztitó kúráról, amit talán jövő héten kezdek, ezen a héten nem indult el. Én már 1500 forinttal, Dia 4000 forinttal gyarapithatja az Anya-ha - jó kasszáját, de hivatalos mérlegelés 5.-én. Edina felavatta az új futónaciját, hát repült, mint a szél...lehet vehettem volna mégis egyet.
Jövőre való tervek: Én azért mellékesen és nem igazán fogadalomként, de még mindig kerülöm a fehér lisztet és a cukrot. Felfedeztem a Lidl welness kenyerét, szertintem nagyon finom. Nem olcsó, mert 315 forint 25 dkg, de nagyon tartalmas, egészségesek a hozzávalói, laktató, javasom kipróbálásra.
a jövőben szeretném ezt folytatni. Ami még forog a fejemben az Életmódival kapcsolatban az ez egészség orvosi, szűrővizsgálati része, amiről majd szertintem beszélni fogunk.
A jövő terve még, hogy végre tavasz lesz (legalábbis reméjük) és akkor már gyerekekkel együtt is lehet jönni, már világosban is látjuk majd egymást.
Tervem még a pingpongosok felkeresése, már megnéztem hétfőn és csütörtötkön pinyóznak a közösségiban.
Szóval van múltunk, jelenünk, és tervek a jövőre...szóval gyertek, csaklakozzatok, induljatok neki. Együtt könnyebb, mindenki a saját tempójában mozoghat, itt minden csak ötlet, javaslat, semmi nem kötelező, mindössze lehetőség."