Mi fán terem a virtuális kölcsönző?

Nemrég indítottuk be virtuális kölcsönzőnket, és már vannak kezdeti tapasztalataink. Egyelőre két "hivatalos" kölcsönzés történt. Edina rollerét és Kati mellszívóját kölcsönözték. 

De mi is ez? Hátha valaki még nem hallott róla. Kölcsönző? És virtuális? Az meg hogyan? 

Kölcsönző, mert spórolhatunk, ha egy alkalom miatt nem veszünk meg valamit. Vagy kipróbáljuk, mielőtt veszünk egyet. 

Virtuális, mert google adatbázisban írjuk össze a kölcsönözhető/kölcsönözni vágyott dolgokat.

Ha kölcsönzöl, és hasznos volt számodra, adományt adhatsz az Anyahajónak.

Niki visszajelzése a roller kölcsönzése után: "Nagyon hálás vagyok, hogy kipróbálhattam, tavasszal már Joci is nagyobb lesz, így akkor már érdemes lesz beruháznom egy új rollerre. Nagyon bejött, úgyhogy ugyanilyen típust fogok venni." 

Ha van olyan dolgod, ami hasznos lehet valakinek, és tudod pár hétre kölcsönözni, add hozzá Te is a táblához! Gyarapítsuk az eszközök számát együtt!  

A hasznos infok a kölcsönzéshez:

Egy nagy google adatbázisban összeírjuk, kinek milyen egy-két hétre nélkülözhető cucca van (konyhai, barkács, sporteszköz, könyv, stb.), illetve azt is, hogy néha kinek mire lenne szüksége, amit nem venne meg, hanem inkább kölcsönözne: https://docs.google.com/spreadsheets/d/1hzP6q0LvDleM4NE0of34Oc6psNz7_lihT_dTeTM3jgM/edit#gid=0

A kölcsönzés úgy valósul meg, hogy a két fél megegyezik a kölcsönzési időben, illetve egy kis összegben akár, ami az Anyahajó számára lenne adomány. A koordinációt Nemesné Singer Edina (singer.edina@gmail.com) és Miszori Katalin (miszori.katalin@gmail.com) végzi, ha van kölcsönzés, az ő elérhetőségükre kérünk infot a statisztika és az esetleges adomány miatt. A táblában egy harmadik fülön vezetjük, hogy mit mikortól meddig kölcsönöztek, és mennyi adomány jött be az Anyahajónak. 

Egy sima, egy ford...., ööö inkább legyen még egy sima, avagy Edina szubjektív beszámolója a kötő/horgoló klubról

Anno a suliban tanultunk horgolni meg kötni, háztartásvezetés szakkörön. A horgolás már akkor is ment, a kötés kevésbé, sőt, extra béna voltam hozzá, még jó, hogy nem osztályozták. Felnőtt koromban ezért a kötőtűt (amit unokatesóim nagyijától kaptam egyébkét, és amiről kiderült, hogy ilyet manapság már nem használ senki, a boldog békeidőkből való lehet, meg egyébként is vastag és semmire se való) a fiók aljára rejtettem. Aztán most elővettem, hátha most felnőtt fejjel, biztosan sokkal ügyesebb vagyok, hát a horgolás is jól megy. Meg kikapcsolódásnak milyen jó lesz! na az utóbbi legalább beigazolódott.

Jó szokásomhoz híven késve érkeztem, banyatankkal, mert megint hoztam és vittem valamit. Ez már csak így megy. Aztán még kávézni is ki kellett menni. Amikor visszaértem a szobába, már nagyban folyt a kötés. Valaki szemeket szedett fel, mások simát kötöttek, sőt, volt, aki már minta alapján dolgozott, és ment neki a fordított is. Aztán jöttem a békebeli kötőtűimmel, és megpróbáltam szemeket felszedni Réka bemutatása alapján. Már itt voltak gondok, pedig még csak egyik kezemben volt kötőtű, de a többiek (leginkább Betti, akinek ezúton is köszi) erősen próbáltak segíteni. Végül csak felszedtem olyan 15 szemet, jó csálé lett persze, na de mindegy is. A többiek már rég túl voltak a szemek felszedésén, Ginát kivéve, aki szintén küzdött, de csak azért mert balkezes, és egy jobbkezesnek nem könnyű elmagyarázni, hogy másik kézzel mit hogyan kéne. Persze nekem is van mentségem, én meg kétbalkezes vagyok.

A simát is elkezdtem kötni. Először rossz kezemben fogtam a két tűt, meg kellett cserélni. Aztán rossz helyre szúrtam a tűt, rossz oldalról hajtottam rá a fonalat, mivel szorosak voltak a szemek, áthúzni sem bírtam, szóval a lusta kötés (mint megtudtuk, így hívják, ha valaki csak simát köt) nálam tényleg jó lassan haladt - amolyan extra lusta módban. Meg is beszéltük, hogy jobb, ha inkább cipőfűzőt kötök, vagy biztosítást. Na aztán lassan végeztem az első sor simával, amiben mint utóbb kiderült, lett egy diszkrepancia (Judit szerint), na igen, az valahogy nem úgy nézett ki, ahogy kellett volna. Hát akkor legyen még egy sor sima (a többiek már a fordítottal vagy a mintával haladtak). Ugyanolyan nehezen végigküzdöttem a következő sort. Megint rossz kezemben fogtam a tűt, és ugyanazt eljátszottam, mint az első sornál. Semmi fejlődés.

Közben persze sütiztünk (nagyon fini volt a kakaós keksz, de legközelebb messzebb kell tenni), dumáltunk és nagyokat nevettünk. Pedig nem is vittünk semmilyen alkoholt. A hangulat más volt, mint a délelőtti alkalmainkon, gyerekmentesen (a legtöbben így mentünk) kicsit felszabadultabbak lehettünk (vagy nagyon, pedig tényleg nem ittunk).

A harmadik sornál megkaptam az ukázt Rékától: "magácska csak kösse a simát". :) Szóval egy harmadik sort is végigküzdöttem, de nem győzött meg az eredmény arról, hogy én valaha is tudni fogok kötni. Na persze, egyszerűnek néz ki, ha más csinálja: egy sima, egy ford....ööö, inkább legyen még egy sima.

Életmódi újratöltve

Szeretném új erővel, tartalommal elkezdeni szeptembertől az Életmódi kört.

Az elmúlt 9 hónap (milyen vicces, hogy épp 9) sok tanulsággal szolgált számomra.

- Van erőm, de még nem elegendő, hogy egymagam életben tartsak egy ilyen programot. Hogy elég legyen szükségem van társakra, olyanokra akik velünk együtt munkálkodnak, de olyanokra is, akik utánam is kinyújtják a kezüket, ha elfogyott a szufla, a lelkesedés. Szóval akkor tud ez működni, ha együtt vagyunk.

- Ha nem teszek azért, hogy jobban, egészségesebben éljek, akkor nem fogok jobban, egészségesebben élni, ez ilyen egyszerű. Ha nem elég fontos, hogy mit eszek, mozgok-e vagy sem, akkor az egyszerűbb irányba mozdulok, melynek következményeként jelnleg nem vagyok túl jó, és a januártól májusig leadott 7 kilóból is visszajött kb 5.

- Az "Életmódi" fogalommá vált a körünkben, sokaknak fontos az egészségesebb élet, és ez nagy hajtóerő.

- Az Életmódi számomra mindig is több volt egészséges étkeknél és mozgásnál, de nem sikerült ebből tovább lépni, most ezen is szeretnék változtatni.

Ha nektek vannak ide vehető tanulságaitok, tapasztalataitok, akkor az nagy segítség lenne a továbbiakra.

A jövőre vonatkozók:

Szeptembertől én is nagyobb lendülettel kell, hogy belevessem magam a munka világába, ami sajnos nem kizárólag a ti szépítéseteket jelenti sajnos, hanem az eredeti munkakörömbe való részleges visszatérést is.  Ezért időm, időbeosztásom más lesz.

Ebből az is következik, hogy több energiára lesz szükségem, szóval az Életmódi elengedhetetlen.

Ötleteim, javaslataim

Témákra:

- Táplálkozás egészségesen avagy Életmódi Gasztro Együnk jót, legyünk jól: közös főzés, kóstolás, gyerekesen leginkább. Ehhez jó lenne, ha lehtne tudni milyen eszközök vannak, illetve, ha a pályázatban lehtőség van eszköz beszerzésre ami ide használható talán megoszthatnánk velük, akik ezen munkálkodnak, mert lehet lennének ötletek, hogy mit tudnánk használni.

Eszter múltkori felsóhajtásából jutott eszembe, hogy meghívhatnánk dietetikust is, illetve olyan szakembert aki babatáplálással foglalkozik.

- Egészséges környezet: csak nagyvonalakban: meghívnám a Hangást vagy általa ajánlott hozzáértőt környezetbarát tisztítószerek bemutatójára, akár lehet mosható pelusos bemutató, ismét felekeresném a krémkészítős ismerősömet, hogy tartson egy alkalmat....ebbe is nyugodtan jöhetnek otthon hallott, kipróbált ötletek, bemutatóval akár. Körzülünk többen már nálam sokkal előrébb tartanak ebben, számítok rájuk. Ebben benne van kicsit azökokör folytatása, nem akarom elvenni Edinától a labdát, csak jelenzém a hasznait:))

Gyakorlatias:

Szertintem ha összejön a csapat egyelőre kéthetente egy este szólhatna erről, aztán lehet hetente is.

A mozgás:

Ehhez nagy segítségre van szükségem.

- eddigi ötletek : Gyalolglás a lakótelep körül, nem a futópályán. Előny: csak mi vagyunk, a tempó miatt lehet beszélgetni is, hasznos mert tényleg mozgunk, ebből legalább heti kettő kell. Hátrány: ugyan ezek. Ja, és egyedül nem mennék, mert félek

- tornaterem bérlése

- egyezkedés leendő konditeremmel

- egyezkedés tornatanárra.

Egyelőre ennyi, üdv Tusi

A támogatáson, egymás segítésének lehetőségein gondolkodom

Szoktunk ugye néha "túlfőzni", és a többletet felajánlani a többieknek.
Van, hogy szervezetten, beosztás szerint komatálazunk gyermekágyas anyatársainak segítve.
Olyan is van, hogy közösen rendelünk - zöldséget, gyümölcsöt, almalevet - így minimum a szállítási költséget megspóroljuk, vagy nagybani áron számolnak nekünk.
Pár száz forintért vagy akár ingyen ("Csak vigye innen valaki!" alapon) talál gazdára, ami másnak már felesleges. A helyi "adokveszek" Facebook csoport segítségével vagy valódi lakásvásárt szervezve adunk túl ruhaneműn, babaholmin.
Hallottam olyanról, hogy szolgáltatást cseréltek mamák: gyerekvigyázás takarításért, főzés horgolt holmiért, hordozási tanács répatortáért - bármi felmerülhet cserealapnak.
Rajtam segítettetek már nyaralás miatt elhagyatott élőlényeink gondozásában, muskátlijaink átteleltetésében, babysittert találásban, túrógombóc főzésben, stb.
Az információ is érték! Kérdezünk-válaszolunk: orvost keresünk, védőnőt véleményezünk, programot, olvasnivalót ajánlunk, akciót hirdetünk.
Szívességek és információ mellett más is szóba jöhet. Most egy virtuális babaholmi-, játék-, könyv-, konyhai-/barkácseszköz - kölcsönző létrehozása merült fel. Már van is, aki dolgozik az ügyön!

Fontos, hogy tudja minden anya:
KÉRNI KELL, ha úgy érzed, nem bírsz a terhekkel.
Az is jó lenne, ha érezné minden Anyahajós: ADNI JÓ.
(És megtérül, mert valahogyan, valakitől, valamikor biztosan visszakapod. Ha máshogy nem, úgy, ahogy  Edina összeszedte hálanaplójában.)
Ha csak annyit teszel, hogy mindig figyelsz, mi lenne hasznos a közösségünknek, majd megosztod velünk Facebook csoportunkban, vagy a jaltpapkp@googlegroups.com listán, már tettél valamit.
Aktív tag lettél :-)

Te mit tudsz hozzá(nk)tenni?

Útvonaltervezés

Útvonaltervező esti összejövetelre invitáltam Hajóstársaimat:

Szeretettel meghívlak benneteket augusztus 25-én, kedden este 6 órára

"mihozzánk" (1098, Börzsöny u. 2/b 7/43.) - egy visszatekintő-évértékelő, ősztervező- -jövőkép egyeztető beszélgetésre.

Ha érdekel egy helyi aktív közösség élete, akkor is gyere, ha senkit sem ismersz közülünk és úgy érzed, alkalmatlankodnál. Nem így van!

Az Anyahajó további útja sok kérdést felvet, ezért fontos lenne, hogy sokan összejöjjünk:

- a régi, induló csapatból,

- velünk legyenek azok, akik mostanában csatlakoztak

- sőt azok is, akik csak most tervezik, hogy ezentúl velünk hajóznak.

Össze kell rázódnunk, döntéseket kell hoznunk. Várlak benneteket! Blanka

18-an jöttünk össze, a gyerekeket nem számítva! 

Azért teszem itt is közzé nyilvánvalóan hiányos és szubjektív beszámolómat, mert szeretném, hogy az is belelásson kicsit a munkánkba, aki nem tagja levelezési listánknak, Facebook csoportunknak. Íme:

Bemutatkozó körrel indítottunk, meghallgattuk, “ki miben utazik”.

Visszatekintésként beszámoltam az elmúlt egy év történéseiről. Ezt azért tartottam fontosnak, hogy mindenki lássa egyben, mit vittünk véghez, hogyan fejlődünk, meddig jutottunk ez alatt.

Be szerettem volna mutatni prezentációnkat is, de erre (megint) nem került sor, pedig Judit minden technikai akadályt elhárított. Most itt a link, pótoljátok önállóan!

Aztán arról beszéltem, hogy most sokan mennek el közülünk, mert várja őket vissza a munka. (Nem feledünk, Anka!) Az induló csapatunk fogyatkozik, de szerencsére jönnek újak, így most újra kell gondolnunk, hogy mit csinálunk - mit hogy csinálunk. 

Kértem, ezeket tartsuk szem előtt:

! tervezzünk ésszerűen: annyit, amennyit bírunk

! átlátható legyen, kinek mi a vállalása

! a “nem csinálom” használhatóbb és jobban előre visz, mint a “nem tudom, lehet…”

Nem mondtam el, de ide tartozik: az önkéntes munka ugyanolyan munka, mint a többi. De itt nincs főnököd, aki ellenőrizzen, számon kérjen. A közösségnek tartozol azzal, hogy odaadással elvégzed, amit vállaltál.  Ha nem így csinálod, a közösségről alkot véleményt, aki ezt megtapasztalja. Ha csináljuk, csináljuk jól!

Ilyesmikről esett szó:

Állandó programjainkkal kapcsolatban el kell döntenünk, hogy mit tudunk "szolgáltatni" és mire van igény.  

Feladat, hogy használjuk ki minél jobban a Désit, ha már kibéreltük.

Tematikus programjaink mellett lehetőséget kellene teremteni a "csak úgy együtt" alkalmakra.

Fontos, hogy ne csak délelőtt legyünk ott, bölcsi/ovi után is van igény a társaságra!

Ami nem megy, nem erőltetjük- ld. Életmódi  (mind a szervezők, mind a résztvevők lemondtak róla).

Nem muszáj minden napra szeveznünk valamit, talán jobb is, ha nem szervezünk keresztbe a Désis Ringató, Manótorna foglalkozásoknak.

Sok-sok új ötlet merült fel:

• Paál Rita szeretne gyakrabban - hetente - Félpárevezős klubot tartani. Ide nem csak a gyerekeiket egyedül nevelőket várja, hanem a kapcsolatban élőket is. Ezt majd bővebben kifejti ő a program beharangozójában. Októbertől Öko-Kreatív kört is tervez indítani.
• A Hordozókört (kéthetente pénteken a Platánban 9.00-10.30 között) Salaczné Szilágyi Gabi szervezi, de Harrach Borit és Biriszló-Karay Esztert is viszontlátjuk itt hamarosan.
• Én továbbra is vezetem a Horgolókört hétfőnként 9.00-10.30 között (felváltva a Désiben és a Platánban), délig pedig rendelkezésre állok “csak úgy” Szabad Kikötő jelleggel.
• Felvetettem, hogy jó lenne, ha a most bekapcsolódó, még délelőtt is alvó kisebb babák mamái közül vállalnák páran, hogy az ő ébrenléti idejükben viszik tovább az “ügyeletet”, és így lehetőséget teremtenek sors- és kortársaiknak a találkozásra.
• A szervezői megbeszéléseket kéthetente tartjuk minden második szerdán  délelőtt 9.00 órától.  (A következő: szeptember 2.)
• Tiszolczi-Földes Eszter elmondta, hogy hétfő és péntek esténként 18.00-20.00 között a Dési nagyterme is rendelkezésünkre áll. Töltsük meg tartalommal!
• Mivel a Dési konyháját is használhatjuk, megpróbálhatnánk kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Teázó-kávézó-házisüti: adományért a babajátszó klubszoba mellett? (és a fenti termekben sportoló csemetéikre váró szülők is felüdülhetnek köztünk…)
• Balassa Betti az őszi hétvégékre megint meghirdeti erdei túráit (Sétahajó), közösen bérelt busz lehetőségét felajánlva.
• Szücs-Enzsöl Anka igényfelmérés és piackutatás után újragondolja BioDoboz koncepciót
• virtuális játék-, hordozóeszköz-, konyhai/barkácsgép-, csecsemőápolási kellék- kölcsönző beindítása körvonalalzódik, kellene erre is egy (két) ember, aki megszervezi.
• Földvárszki Szimi közvetítette, hogy a Ferencvárosi Szabadidő SC mini kreszpályát tudna hozni, ahol kismotorral, tanulóbringával lehet ügyeskedni.
  
  

Sokan az eddigi szervezők közül még nem nyilatkoztak az új szezonra vonatkozó terveikről.

Ezt várjuk :-) 

Van sok olyan ötlet a fentiek között, amiből lehet valami, ha felkarolja valaki, de el is süllyedhet, ha nem...

Változás lesz az eddigiekhez képest, hogy csak a tematikus progamjainknak lesznek felelősei, a Szabad Kikötőben való ügyeletet megpóbáljuk többen megosztva, hétről-hétre tervezve beosztani. Ehhez szükség lesz egy koordinátorra, aki az erre vonatkozó táblázatot kezeli és annak tartalmát kommunikálja!

Szabadtéri programok, nagy bulik is várnak ránk a közeljövőben, melyeknek megrendezése szintén közös ügyünk:

Szeptember 12. József Attila-lakótelepi mulatságok

Szeptember 18. Nyárzáró erdei piknik

Szeptember 26-27. Állampolgári Részvétel Hete

Október 10. Civilek éjszakája

Következett a vállalások megújítása:

Áttekintettük munkacsoportjainkat:

- kommunikáció: Blanka, Anka, Dia, Gina, SJudit, Nagy Vera, Rita

- plakátolás: Szimonetta, TFEszter

- egyesület: Szimi, Blanka, Edina, Rita

- NCTA pályázati ügyek: Jula, Edina, Blanka, Engel Eszter, Gina

- nagy rendezvények szervezésének koordinálása: Paál Rita, Blanka

- vásárlás: Rita, Bori és Engel Eszter

Létrehoztunk 2 új csoportot, ahová sok-sok új tagot várunk:

- fuvarozás:

- ingatlan- , támogatók keresése : Tusi, Edina

Ide csak azok nevét írtam be, akik jelen voltak, a többiek a következő napokban felkérést kapnak majd, hogy nyilatkozzanak, mi az, amiben szívesen részt vesznek. Mindegyik csoport tagokat vár még, ezért több önkéntes toborzó felhívást is kiküldök majd a napokban, és konkrét feladatokra is keresek célzottan vállalkozókat.

Jó este volt, összerázódtunk. 

Döntéseket nemigen hoztunk. 

Még a szeptemberi programot se tudtuk összerakni készre.

De kiderült, hogy szeretnénk igazi csapatépítésen részt venni.

Jakuzziban.

Vagy turnébuszban.

Vagy bárhol.

És még mindig akarunk anyaközpontot csinálni.

Hát csináljuk!

Blanka

Júliusi programok

2-a (cs):
15:00 - Biodoboz és Youtyúk - Doboz

3-a (p):
9:00 - 16:00 - Életmódi túra: Kolosy tér - Fenyőgyöngye - Árpád-kilátó - erdei játszótér - Törökvész úti buszvégállomás (11-es busz)

6-a (h):
9:30 - Horgolókör - Platán

9-e (cs):
10:00 - Szabad kikötő - valahol :)
15:00 - Biodoboz és Youtyúk - Doboz

10-e (p):
9:00 - 16:00 - Életmódi túra: Moszkva tér - Szépjuhászné / Pálos kolostor romjai és játszótér - Kaán Károly kilátó (Hárs-hegy) (ez egy körséta vissza a Szépjuhásznéhoz

15-e (sze):
10:00 - Játszó-Szerda - MOBILanyaHAJÓ állítás a Csigaparkban

16-a (cs):
10:00 - Szabad kikötő - valahol :)
15:00 - Biodoboz és Youtyúk - Doboz

17-e (p):
9:00 - 16:00 - Életmódi túra: Moszkva tér - Normafa - János-hegy: kilátó és játszótér - séta le a kisvasút állomásáig - Hűvösvölgyig kisvasút vagy Libegő lefelé

20-a (h):
9:30 - Horgolókör - Platán
 

23-a (cs):
10:00 - Szabad kikötő - valahol :)
15:00 - Biodoboz és Youtyúk - Doboz

30-a (cs):
10:00 - Szabad kikötő - valahol :)
15:00 - Biodoboz és Youtyúk - Doboz

31-e (p):
9:00 - 16:00 - Életmódi túra: Dera-szurdok - Pilisszentkereszt (ez egy hosszabb, egész napos, akár autóval is lehet jönni)

Adja magát! - Blanka és Réka beszámolója

Június 9-én egy a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány által rendezett, kötetlen, ismerkedős, Adja magát! névre keresztelt délutáni programon vett részt Blanka és Réka.

Ilyen volt...

...Blanka szemszögéből:

"Sok tanulsága volt számomra életem első kerekasztal-beszélgetésének. Inspiráló, motiváló, elgondolkodtató 2 órát töltöttünk Rékával a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány kurátorai és Dorkó Ildi, Rózsa Móni, Tar Józsi, Tóth Imi társaságában.
A rövid bemutatkozó kör után még nem igazán értettem, hogy került az Anyahajó ebbe a körbe.
Aztán kapott mindenki 8 percet, hogy beszéljen a küldetéséről, az ügyről, amit szolgál.
(Ezt még gyakorolnom kell, megint később, itthon morfondíroztam, hogy mit kellett volna inkább hangsúlyozni…)
Lassan rájöttem, miért minket ültetett egy asztalhoz Benedek Gabi. Olyan emberek vettek körül, akik az érthetetlen hierarchikus rendszerek ellenállása, a lehetetlen bürokratikus eljárások, sőt sokszor saját közvetlen környezetük rosszallása ellenére is hisznek álmaikban, magukban és a melléjük szegődött társakban.
És csinálják azt, amit a fejükbe vettek.
Tanoda programot, akkor is, ha nem úgy alakul, ahogy eredetileg kitatlálták, úgy is, ha épp nem támogatja senki. (Móni)
Hajléktalan-mentést, az “életbe” visszakísérést önkormányzati fenntartás alatt - önkormányzat által alig támogatva. (Ildi)
Roma koncepció kidolgozását, képzések szervezését, munkahelyteremtést, amikor kultúra -és hagyományőrzés volna csak a feladat. (Józsi)
Vendéglátóhelyként működő, okos jogi konstrukciók által legalizált közösségi terek létrehozását, folyamatosan csatározva a hatóságokkal. (Imi)
Jó volt látni, hogy beillünk mi is ebbe a sorba: támogató közösséget szervezünk tűzön-vízen át, őrizve a függetlenségünket.
Persze megint elgondolkodtam, hogy hol van a mi küldetésünk az övékéhez? Így vagy úgy hátrányos helyzetűekkel foglalkoznak mind, mialatt mi jól szituált unatkozó anyukák kedvét keressük.
Túlzok persze, és direkt vagyok provokatív. Látszólag van így ez, erre a kezdeti időszakra jellemző ez, tudom. Még alakulunk, keressük az utat, néha magunk se tudjuk, mi a nagy közös célunk. Mi az elején járunk egy folyamatnak, amiben ők már benne, nyakig. Mi még próbálunk eligazodni a rendszerben, nekik már rég ismerős. Mi még csak tapogatózunk, keressük a kapaszkodókat, megörülünk mindennek, ők már tudják, mit kell elutasítani. Nekik ez a munkájuk hivatásuk, mi lopott órákat tudunk rászánni picigyerekes teendőink mellett.
Elhangzottak belém égett mondatok: “Nem hiszek a támogatásban.” Lemondtunk a tiszteletdíjunkról.” “Úgy segíteni, hogy annak hatása maradandó legyen” “Ha azt hallom, nem lehet, attól ideges leszek.” “Nem elég szeretni a gyereket.”
Cseréltünk telefonszámokat, és tudom, nem csak nekem kattogott az agyam még másnap is a hallottakon.
Folyt. köv.! (És akkor talán összeszedettebben mutatom majd be, kik vagyunk és mit szeretnénk…)"

... és ilyen Rékáéból:

"Délután négykor csepergő esőben, kocsival indultam el a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány irodájába. Előtte útba ejtettem a benzinkutat és az Ecseri aluljáróját is egy csomagért. Amikor befordultam az utcába, már szakadt az eső, és aggódva állapítottam meg, hogy feltúrták az utcát, úgyhogy lehet, hogy le se tudok parkolni. Végül csak sikerült, és bár az „esőelölazautóbamenekülő” munkások nem hittek benne, a mobilparkolást is megoldottam. Elázott cipőben és nadrágszárral, mérgelődve léptem be az irodába, a parkolás nehézségeiről papolva. Szóval én egyből adtam magamat, sajnos. Azért sajnos, mert ezután azt láttam, hogy mindenki, aki gyalog vagy épp biciklivel érkezett, mosolyogva lépett be az ajtón. Van még mit tanulni, na.

Szép lassan mindenki megérkezett. Én leginkább az Élesztő tulajdonosára voltam kíváncsi, és nagyon vártam, hogy újra találkozzam Rózsa Mónival, akivel egyszer már jót beszélgettünk a „rossz” gyerekekről.

Minden meghívott mesélt a munkájáról, a céljairól, ki ő, mit csinált eddig, mit szeretne csinálni, hogyan áll kapcsolatban az FKA-val. Mindenki kapott 10 percet, amit tartottunk is, meg nem is, de így volt jó.

A csapatnak két férfi tagja volt, Tar József (RNÖ) és Tóth Imre (Élesztő). Rám ők mindketten nagy hatást gyakoroltak. Meglátásom szerint nagyon mások, de az mindkettőjükre jellemző, hogy amit elterveztek, azt tűzön-vízen át végig is viszik. Szívem szerint napokig hallgatnám őket, bármiről mesélhetnének nekem, mert úgy érzem, abból csak okosodni lehetne. Kíváncsi vagyok, hogy szervezik az életüket, a munkájukat, mit tanultak az elmúlt időszakban, hogyan lettek azok, akik. Milyen hibákat követtek el, mit tanultak azokból, egyáltalán hibaként fogják-e fel azokat. Mindezekre nemcsak magánemberként vagyok kíváncsi, hanem az Anyahajó leányságaként is, hiszen előttünk is hosszú és vélhetően rögös út áll, és bár tudom, hogy semmire sincs forgatókönyv, azért jó lenne hallani tippeket arra, hogyan szervezkedjünk tovább, merre menjünk, mire figyeljünk. Biztos vagyok benne, hogy egy sor lehetőségről nem tudunk, ami előttünk áll, és talán ők valahogyan tudnának ebben tanácsot adni.

A beszélgetés végén Rózsa Mónival (Pressley Ridge Magyarország Alapítvány) egy Szülők Akadémiája elnevezésű programsorozat lakótelepen történő megtartásáról kezdtünk el ötletelni. Igen, azonnal, máris. Hihetetlen? Nem. Ilyen egyszerű, ha szuper közvetítők segítenek nekünk.

És ha már a lehetőségekről írtam: Dorkó Ildikó (Lélek Program) már másnap telefonon kereste meg Blankát, és mesélt neki arról, hogy a IX. kerületben lehetőség van ajánlott oltások támogatott igénybe vételére, sőt ingyenes megszerezhető jogosítványról is szólt a fáma.

I think this is the beginning of a beautiful friendship.

Köszönjük, Ferencvárosi Közösségi Alapítvány!"

Kánikulai motiváló életmódizásra - Orsi írta

Ugyan most dörög és villámlik, de jön még majd kánikula, úgyhogy jöjjön egy kis kedvcsináló Orsi tollából.

 

"Na, ezzel a masszírozóval buzeráljátok a hátatokat! Úgy, ahogy a kislány mutatta!" - idézet Gabi nénitől, aki 80 felett jár és a lakótelepi idősek gondozóházából látogatott el ma délelőtt a futópálya melletti fitneszparkba, lakótársaival és az egyik ápolóval.

Édesek voltak, ahogy a sajgó végtagjaik ellenére, lelkesen próbálgatták a gépeket és az egyensúlyi, vagy ízületi problémákra fittyet hányva, fülig érő szájjal, teljes odaadással tornáztatták megfáradt porcikáikat, ami egy kis idő elteltével már nem is tűnt olyan fárasztónak.

Mindenkire átragadt a lelkesedésük, kíváncsian figyelték, melyik gépet hogyan kell használni, kérdeztek, érdeklődtek; ugyan a többieket hátrahagyták “kertészkedni” - “Dehogy kertészkednek azok!” de amint a masszírozógépet megmutattuk nekik (végre ki van használva, mindenki csak erősít, ahelyett, hogy az élvezeteknek is hódolna) szinte biztosak voltak benne, hogy másnap már a többiek is csatlakozni fognak. Az meg hogy kisgyerekes anyuka mivoltomból fakadó “néni” identitásból hirtlen újra “kislánnyá” avanzsáltam, egyáltalán nem zavarta az egómat, sőt! Egyszóval öröm volt Gabi nénit és a 80 pluszos barátnőit megismerni.

Ha ez sem lenne elég, voltak ám férfiak is! Na neeeeem, ők nem tornáztak! Isten őrízz! A férfi az férfi, sörhasa is éppoly ékessége, mint minden más porcikája, ami születésétől tökéletes és öregedésével csak méginkább dísze lesz a tesztoszteron növesztette izmoktól duzzadó testének. Meg hát a sárm, ugye..... Ők csak az arcizmaikat edzették. Udvaroltak ezerrel, minden hölgynek, 0-99 év között. Nem félvállról vett, laza, félmondatos flörtölés volt ez, hanem olyan igazi, hagyományos, ékesszóló, választékos formában kifejezett, igazi rajongás a női nem iránt.

Nem úgy, mint a legutóbbi (és egyetlen) “randiélményem”, aki leginkább saját magát fényezte. Na ő, aztán sportos volt! Az edzésmódszeréről tartott beszámoló felért egy tudományos előadással. Aztán szerencsére abbahagyta, mert épp akkor tartott az ebédre rendelt tonhalsalátája felénél és ráeszmélt, hogy a másik felét már nem szabadna megennie. Gondolom ez a fajta fószer, aki szex közben is pulzusmérőt visel és ha kiesik a zsírégető tartományból, gyorsan lelassít....

Végülis, mindenki másképp csinálja és mindenkit más motivál..... Ha az előző példák, a jókedv, jó közérzet, új emberek, a mozgás öröme, a nevetés, a fogyás, a madárcsicsergés, a bókok fogadása, a pálya melletti kút hűsítően szomjoltó finom vize, a jó társaság, a jó idő (na jó, ez a része kamu - kurva meleg van!) még mindig nem lenne elég, akkor nemtommicsináljakveletek! :)

Viszont! Nálunk most kezdődik a bölcsiszünet. Azt tervezem, hogy gyerekestül, futóbiciklistől, labdástól, tollasütőstől, pokrócostul, zenéstül továbbra is kimegyek minden reggel futni és tornázni. Ha van kedvetek, csatlakozzatok!!! Szeretettel (és bókokkal) várunk! :)

Júniusi programok

1-jén:

9:30 - Ökokör - Dési Művelődési Ház

2-án: 

9:30 - Horgolókör - Dési

4-én: 

10:00 - Babanéptánc - Dési

15:00-tól Biodoboz és Youtyúk átvétel - Doboz

6-án: 

Bulizunk a La Corte-ban

8-án:

9:30 - Horgolókör - Platán

9-én:

9:30 - Szervezői megbeszélés - kommunikáció témában - Dési

16:00-tól - Tilos Maraton - Dürerben

11-én:

10:00 - Szabad kikötő - Dési

15:00-tól Biodoboz és Youtyúk átvétel - Doboz

16:00-tól - Tilos Maraton - Dürer

12-én:

9:30 - Ökokör - Platán

15-én: 

9:30 - Ökokör - Dési 

16-án:

9:30 - Horgolókör - Dési

18-án:

10:00 - Szabad kikötő - Dési

15:00-tól Biodoboz és Youtyúk átvétel - Doboz

19-én:
9:30 - Hordozókör - Csigapark

22-én: 

9:30 - Horgolókör - Platán

23-án:

9:30 - Szervezői megbeszélés, NYÁRTERVEZŐ - Dési

17:00 - Szent Iván éji móka a kiserdőben

25-én:

10:00 - Szabad kikötő - Dési

15:00-tól Biodoboz és Youtyúk átvétel - Doboz

29-én:

9:30 - Ökokör - Dési 

30-án:

9:30 - Horgolókör - Dési

Rendhagyó Életmódi Gasztro Ritánknál - Tusi írta

Előre is elnézést, ha a bejegyzésben az érzelmek is megjelennek majd, és nem csak a receptek. :) Ennek oka, hogy tegnap egy fantasztikus együttlétnek lehettem részese úgy, hogy tudtam, van szerepem abban, hogy ez létrejött.

Nehezen indult, és, mint annyiszor – merthogy én ilyen vagyok – én magam is nehezen indultam. A nagyobbik lebetegedett, nem tudtam bevásárolni, nem jelezte vissza senki a részvételét, amit elkezdtem nem nagyon bánni. Már éppen lefújtam volna mindent, mikor, mint már annyiszor az Anyahajóban, kinyúlt egy evezőlapát a végső süllyedés előtt, és Rita nem hagyta épp veszni a hajót, és engem.

Hogy is van ez, nem tudom, de valahogy ott vannak ezek a kinyújtott evezőlapátok, kinyújtott karok, jó mondatok ebben a közösségben.

Szóval jött Rita, és azt mondta, semmi gond, de ha van is, megoldjuk, ne törődj semmivel, sok a gyerek, Pöttyös kuckó nem ok, legyen nálam. Rend van épp, tűzhely van, hely van amennyi van, neked csak az a dolgod, hogy ott legyél, ha Robi besegít és elintézi az orvosi ügyeket a nagyobbikkal, te gyere a kicsivel.

Aztán csak gyűltek a résztvevők, Betti a lányokkal, Vera is benézett Hangával egy kis időre, Roli is elhozta anyut és aput, Orsi is ott volt Karinával, és persze Rita és a három srác, no meg Kriszta…remélem senkit nem hagytam ki. :)

Elkezdődött a tészta bekeverése, Linda, Dóri és Balti beálltak epret vágni, volt egy kis hajcihő, de megoldódott. Aztán láthattam kicsit Betti fáradtabb arcát is, aki két hete apuka munkája miatt egyedül terelgeti a csajokat, amiért le a kalappal…

 

 

Elkezdtem a sütést, és kb. az 5. palacsintánál megjelent Roli apukája, hogy besegítene, majd Benedek került elő a kisszobából, aki Rita 13 éves nagyfia, és úgy gondolta, a játékkonzolt lecseréli egy kis időre a serpenyőre. A kis idő végül szerencsére kitartott az este végéig.

A tesztidőszakban pár produktum elvérzett a kísérlet tengerén, de aztán a fiúk nem adták fel, és születtek a szebbnél szebb palacsinták.

Közben beszélgettünk, szóba került a számítógépes játékok témája, miért jó, miért nem, milyen ezt apaként látni, mit gondol erről a nagyfiú, mit tegyünk, ha az okostelefon bezavar a vacsorába, mi a különbség egy alternatív középiskola és egy sima között, mi is az, hogy demokratikus, mi leszel, ha nagy leszel.

Aztán voltak gasztro témák is, a gyerekek és szüleik megtudhatták miért jobb a teljes kiőrlésű liszt, miért nem kell a cukros lekvár, ha friss is készülhet, miért elég édes a túró, ha beleturmixoljuk a mazsolát egy kis mézzel. Roli apuka beszélt kicsit a kókuszzsírról, amit mindenképp ki fogok próbálni, és szóba került az előételnek hozott rukkolás bagettem is.

És közben folyt az élet a nappaliban, berregtek a kisautók, borultak a buborékfújók, fogyott a csipkeszörp.

 

Szívmelengető együttlét volt ez, épp olyan, amilyennek lennie kell. Mi fél 10 kor jöttünk el, Betti segítette a hazajutást, és bizony hagytunk takarítani valót Ritának. Jó volt nagyon együtt lenni, beszélgetni, látni, hogy hogy tudunk összedolgozni.

Az este végére Boti is kidugta az orrát és belakmározott a finom túrós palacsintából, mi közben művészkedtünk, és elkészítettem a „ház specialitását”, a zabpehely palacsintát vanília fagyival, banánnal házi eperöntettel és bazsalikommal. Fotók Ritánál, de lehet ide is jut majd belőle. (Jut hát! - Réka voltam.)

És akkor egy kis receptelés:

Palacsinta fehérliszt és cukormentesen:

Hozzávalók kb. 20 darabhoz:

-          fél kiló teljes kiőrlésű zabliszt (kapható a Sparban, egy kiló 499 Ft)

-          késhegynyi sütőpor

-          két evőkanál méz

-          két egész tojás, plusz egy tojássárga

-          tej, szénsavas víz felesben, a mennyiség közben alakul

-          olaj a sütéshez-legközelebb kókuszzsír :)

Elkészítés:

A lisztet tálba teszem, összekeverem a sütőporral, beleütöm a tojásokat, a mézet belecsurgatom a tojásokra, és öntök rá kb 3 dl tejet.

A masszát galuska tészta sűrűségűre keverem elsőnek, csak a galuskával ellentétben ezt jó alaposan kidolgozom, majd elkezdem hozzáadagolni a szénsavas vizet. Ezt a keverést már turmixgéppel végzem addig, míg elérem a kellő sűrűséget, ami a fehérlisztből készült változathoz képest talán egy kicsit sűrűbb.

Forró serpenyőben olajjal kisütöm. Akkor lehet jól megfordítani, ha az alja már jobban megsült, szóval kicsit merevebb.

Túrótöltelék:

25 dkg túrót összeturmixolok két marék mazsolával és két evőkanál mézzel, pár csepp vaníliával. Nem volt benne most citromhéj, de biztosan még jobb lett volna vele.

Eperzselé

A felvágott epret lassú tűzön összefőzöm, majd mézzel keverem. Ha turmixolom inkább öntet. Legközelebb majd besűrítem egy kis utifűmaghéjal, most ez kimaradt.